A kávézó nyitásához engedélyek kellenek
Kávézót nyitni csak kívülről nézve könnyű: néhány asztal mellé székeket teszel, egy nagy táblára ráírod, hogy kávé 500-ért, benyomod a gombot a kávéfőzőn, lötykölsz bele egy kis tejet, majd kockacukorral tálalod….Az igazság azonban az, hogy a kávézó nyitásához nagyon komoly engedélyek kellenek, konkrétan annyi dokumentumot kell beszerezned, mintha egy Michelin csillagos éttermet nyitnál, pedig ez csak egy sarki kávézó semmi extrával. Konkrétan még a csapból folyó vizet is be kell vizsgáltatni, legionella kockázatelemzés céljából.
Kávézó nyitás, de miből?
Ha már a szükséges engedélyeknél tartottunk éppen, akkor csak mondom, hogy számos engedélyt bizonyos feltételek teljesülése - például eszközök megléte- mellett adnak csak oda. Egy kávézóban például elengedhetetlen személyzeti mosdó, vendégmosdó, valamint olyan eszközök, mint a kétfázisú mosogató, vagy megfelelő hűtőberendezés, még akkor is, ha csak 3 doboz tej van benne. És akkor még nem is vettünk csészéket, és egy deka kávénk sincsen, amit a gépbe töltenénk. Ha jól tudom az nem előírás, hogy milyen kávégéppel kell kávét főzni, ha akarunk kotyogóssal is lehet – sőt ez lehet egy helyi specialitás- csak ez sokkal lassabb, mint egy nagy teljesítményű, strapabíró kávéfőző.
A kávézó nyitása megéri?
Ha már a költségeknél tartunk, általános vállalkozási arany mondatként szokott elhangzani, hogy egy vállalkozás az első egy évben általában csak veszteséget termel, még akkor is, ha mindent jól csinálunk, sőt akkor a leginkább. Át kell gondolnod, hogy neked megér-e, célszerű könyvelővel, vagy egy olyan szakemberrel egyeztetni, aki tisztán átlátja a költségeket, és várható bevételeket is tud kalkulálni.
Mikor éri meg a kávézó nyitása?
A kávézót akkor éri meg megnyitni, ha profitálni tudsz belőle, ha csak nem az a hobbid, hogy szabadidődben ilyenekre szórod a pénzedet. Mikor profitálhat egy kávézó? Egyszerűnek tűnik a képlet: ha a bevételek meghaladják a kiadásokat. De mikor történik meg ez? Ehhez komoly kiadás-bevétel kalkulációt kell csinálnod, önköltséget számolnod, elemezned a piacot. Össze kell szedned az összes kiadásodat, és csoportosítani két nagy kupacba: állandó költségek (hely bérlése, alkalmazottak fizetése, eszközök értékcsökkenése), és változó költségek (kávé, tej, cukor, sütemény). De nem elég az, hogy kiszámolod mennyi költséged lehet, ami az infláció, vagy a beszállító döntésére akármikor változhat, azt is meg kell becsülnöd, mennyi bevételed lesz.
Mennyi bevételem lesz, ha kávézót nyitok?
Hát ez nagyon sok mindentől függ. Ismerek egy helyet, ahol már a 3. vállalkozó nyitja meg a kávézóját 1 éven belül, azt hiszik, hogy nagyon jó üzletet kötnek, hogy kibérelhetik az egyik vidéki város központjában található helyet, kedvező áron, mert önkormányzati tulajdon. Majd azzal szembesülnek, hogy nincs bevétel. Tudod miért? Nem végeztek piackutatást. Vidéken nem iszik senki kávét. Pontosabban iszik, csak nem kávézóban, hanem otthon munka előtt, vagy a munkahelyén munka közben. Közös programként pedig az emberek egymáshoz mennek át, nem kávézóba, ha mégis valami különlegesre vágynak, akkor már inkább elmennek egy nagyobb városban, ahol nem csak egy kávézó van, hanem más is. A piackutatás legalább annyira fontos, mint a költségek becslése.
Ezzel senkit sem a vállalkozásról, a kávézó, vagy más hely nyitásáról szeretnék lebeszélni. Csupán jelezném, hogy sok-sok dolgot át kell gondolni, mielőtt csak úgy nyitnánk egy szuper kávézót. Persze érdemes elkezdeni, mert ha nem kezdjük el, akkor sosem tudjuk meg, hogy sikeres lesz-e, de ésszel könnyebb!
